Nem maradtál ki semmiből

Ahogy ültem a kispadon és figyeltem a meccset, az fogalmazódott meg bennem, hogy minden
történésnek hatása van a dolgok folyására...ahogy minden meg nem történt dolognak is.

(Nem játszhattam, mert ma megcsapolt a hematológus néni...amúgy nem is lett volna hozzá kedvem.)

Nincs 2 egyforma játék, nincs 2 egyforma ember, sem egyforma felállás.

Azok a pillanatok, amik adott helyzetben megtörténnek, csak arra az adott pillanatra születtek meg,
soha nem ismétlődnek meg ugyanazon a módon. Minden pillanat kérész életű, de ez benne a szép,
mert egyedi és utánozhatatlan :)
Az ember valójában nem tud "kimaradni valamiből", mert a jelenléte megváltoztatta volna az egész pillanatot.

Régebben sokszor volt, hogy sajnáltam, hogy valahol nem lehettem ott, valaminek nem lehettem a részese...de rájöttem, hogy mindig ott voltam, ahol lennem kellett. Semmi sem véletlen az életben.

Ma ahogy vártam a szuris nénire, a falon megpillantottam egy idézetet. 3x elolvastam, de nem jegyeztem meg, mert alig láttam át a szemhéjamon :) viszont a lényeg megmaradt:

"Gyökerezzen meg mélyen a csontjaidban, hogy ahol vagy, pont ott a helyed!"

Lehet, hogy néha elszalasztunk lehetőségeket, s vádoljuk magunkat miatta...de tudjátok, az a helyzet,
hogy ettől vagyok, aki vagyok! Az elszalasztott lehetőségeimmel együtt, amik nélkül ma nem az az ember lennék, aki gépeli e sorokat. És tudjátok, ez így van jól. Az az ember, aki soha nem esik el, nem is tudja értékelni, hogy felállhat. 

Az az ember, aki mindent tökéletesen csinál, soha nem fogja megérteni a tökéletleneket,
vagyis máris megdőlt az elmélet:) Ahhoz, hogy kialakuljon benned egyfajta empátia, szükség van
a hibáidra. Egy ilyen emberrel kellemesebb is időt tölteni, mert úgy érzed önmagad lehetsz mellette.

Kevés ember őszinte önmagához, legkevésbé másokhoz...

Azzal, hogy felismered a gyengeségeidet, kincset kapsz a kezedbe!