Határaink

Újra nekiveselkedtem Dr. Henry Cloud and Dr. John Townsend: Határaink c. könyvének.
Első körben kb. az 1/4-éig jutottam, majd valamiért félbehagytam, de már akkor is nagy hatással volt rám.
Fel is mondtam akkori munkahelyemen. Úgy gondoltam előröl fogom kezdeni, hiszen az embernek sosem árt, ha emlékezteti magát korábbi megtapasztalásokra. Néha teljesen új megvilágításból vagyunk képesek szemlélni ugyanazon eseményeket. Nagyon kimerültem  a héten fizikailag. Nem is aludtam eleget, és lehet kicsit sokat vállaltam magamra. Régen nem jelentett problémát ezerrel pörögni. Az utóbbi pár évben éreztem csak, hogy szükségem van a pihenésre, a nyugalomra, és a lassabb tempóra.
Régen időpocsékolásnak tartottam, hogy az ember szépen elsétálgat, akár amikor hazafelé tart, hiszen "az út csak egy elkerülhetetlen időkiesés", és miért húzzak el valamit, amin gyorsan túllehetek.
De már nem így gondolom. A korábbi önmagam most biztos nem sétálna velem szívesen, mert idegesítené, hogy nem haladunk sehová, csak megyünk. De úgy érzem, most ennek van itt az ideje.
Tök más lettem...a múltkor viccesen megjegyeztem, hogy vannak napok, amikor simán elszórakoztatnám magam azzal, hogy nézegetem a kezem, mint a csecsemők, mikor kezdik felfedezni a világot. És arra jöttem rá, hogy ez áldás lehet mások számára, mert ők is lehetnek fáradtak, kedvetlenek, és nem várom el tőlük mindezek ellenére, hogy szórakoztassanak.
Pár napja visszautasítottam egy munkaajánlatot is, mert legbelül éreztem, hogy nem ez amire igazán vágyok.
Régen féltem visszautasítani lehetőségeket, azt gondoltam mi van, ha pont azért kapom őket, hogy éljek velük. De nem. Lehetőségeink mindig lesznek, és szabadon választhatunk. Felesleges azon aggódni, hogy valamit elszalasztunk. Ha belül nem érzünk egyértelmű, elhalkíthatatlan késztetést és meggyőződést rá, hogy azt kell tennünk, akkor nem kell azt tennünk. Amikor valamerre ki kell lépnünk, és nyitottak maradunk, akkor nem tudjuk eltéveszteni az irányt. Ha valamit nagyon szeretnénk megtenni, ha valami a szívünkön van, és a lelkiismeretünk halkan sem szólal meg, hogy nem helyes, vagy nincs itt az ideje, akkor tegyük!
Szabad akaratunk van. Nem minden fekete és fehér...